Új gazdiknak

A következő cikket idéznénk a www.akutyanemolvassa.hu oldalról.. úgy gondoljuk minden leendő gazdinak tanulságos olvasmány, részletesen összefoglalja miért is jó döntés tenyésztőtől vásárolni kiskutyát...

"Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik fajtatiszta kutyát szeretnének, de nem tudják hogyan kezdjenek hozzá, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mi-mit jelent. Tenyésztő vagy szaporító? Mi a különbség? Mi a törzskönyv? Mi a kennelnév? Mire jó és mit tartalmaz a kutya adás-vételi szerződés? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbálok boncolgatni ebben a kis összeállításban.

Tenyésztő vagy szaporító?

A tenyésztők és szaporítók közti különbségeket számos írás taglalja az Interneten. Én most megpróbálom ezt egy kicsit másképp szemléltetni.

Szaporítótól kutyát vásárolni egyfelől olyan, mintha arany ékszert vennénk egy parkolóban. Nagy a rizikó, hogy nem aranyat veszünk, és óriásit bukunk rajta anyagilag. Másfelől kissé olyan, mintha az utcán bárkitől vásárolnánk nyers húst, vagy gombát. Nem teljesen biztos, hogy megbetegszünk tőle, de elég nagy a rizikó. Vagyis az anyagi ráfizetés mellett egészségügyi veszélynek is kitesszük magunkat, illetve mindenkit, aki velünk él és eszik belőle. Mindezt azért, mert az eladó nem tartja be a szabályokat. Mert nem egy rendes boltból, nem hivatalos eladótól vásároltunk.

Ha kiderül, hogy az arany nem arany, hanem valami bóvli, vagy a hús romlott, esetleg a gomba mérgező, vajon visszamehetünk reklamálni a parkolóba? Fognak minket kárpótolni? Nem valószínű. Nem kaptunk garanciát, semmi sem igazolja az adás-vételt. Olcsóbb volt, kockáztattunk, így jártunk.

Ha szaporítótól vásárolunk, akkor számolnunk kell a kockázattal, amit bevállalunk. Hogy a megvásárolt kutya nem "arany" vagyis nem fajtatiszta, hanem egy keverék kutyáért fizettünk ki mondjuk 80 ezret, amihez amúgy pár ezer forintért, vagy teljesen ingyen is hozzájuthattunk volna.

Ha szaporítótól vásárolunk vállaljuk a kockázatot, hogy a kutyát nem megfelelően tartották, gondozták, emiatt esetleg hordoz valami olyan fertőző betegséget, aminek a kikezelése kisebb vagyonba kerül, netán rövid időn belül bele is hal. Sőt, így olyan betegséget is beengedhetünk az otthonunkba, ami még az emberre is veszélyes lehet. Persze még bőven lehetne sorolni a rizikófaktorokat és a különbségeket, de…

A lényeg, hogy ha szaporítótól veszünk kutyát, azzal nagy kockázatot vállalunk be!

Ha tenyésztőtől veszünk kutyát, jellemzően olyan eladóval kötünk üzletet, aki betartja a szabályokat, rendelkezik a megfelelő igazolásokkal, engedélyekkel, és vállalja a felelősséget az általa eladott állatért.

A tenyésztők és szaporítók közti konkrét különbségeket (főleg egy avatatlan szemnek) olykor elég nehéz lehet megállapítani, mivel nincs egy objektíven meghatározott kritériumrendszer. Nincs egy éles választóvonal a kettő közt, nincs egyértelmű fekete vagy fehér. De…

Ha a vevő oldaláról nézzük a dolgot, akkor a legnagyobb különbség tenyésztő és szaporító közt: a kockázat mértéke és a felelősség vállalása egy kutya megvásárlása esetén. Persze a tenyésztő sem isten, és 100%-os garanciát ő sem tud mindenre adni, hiszen élőlényekről van szó, de vállalja a felelősséget. Egy tenyésztő azért adja meg az összes elérhetőségét, hogyha bármi kérdés, probléma felmerülne, ő segíteni, kárpótolni tudjon. Legyen szó akár etetésről, tartásról, betegségről, állatorvos választásról, vagy bármi egyébről.

Ha pedig tenyésztői oldalról nézzük, ami a leglényegesebb különbség tenyésztő és szaporító közt: az a motiváció. A tenyésztőt nem a pénz motiválja, és nem véletlenül, vagy tudatlanságból hoz létre almot. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kivételek, de nem ez a jellemző. A tenyésztő ismeri és szereti a fajtát amivel foglalkozik, és a célja: hogy mindig jobbat és jobbat hozzon létre, kiküszöbölve az esetleges hibákat. NEM célja a direkt megtévesztés és átverés, pusztán önös anyagi érdekből.

Mi a leggyakoribb ok, amiért sokan mégis a szaporítót választják?

Annak, hogy a magas kockázat és a megfelelő tájékoztatás ellenére valaki mégis szaporítótól vesz kutyát, többnyire két oka szokott lenni (már az anyagiakon kívül). Ha meg is tudná fizetni a vevő egy tenyésztőtől vásárolt törzskönyves kutya árát, nem hajlandó X kilométernél többet utazni, és/vagy azonnal kell neki a kutya. Az impulzusvásárlás az egyik legerősebb és leggyakoribb befolyásoló tényező, ami miatt sokan végül szaporítónál kötnek ki. Utólag persze többen megbánják elhamarkodott döntésüket, de addigra már késő.

"Nekem csak egy családi kutya kell…"

Ha a kölykök áráról, vagy a tenyésztők kontra szaporítók témáról van szó, a fenti mondat elég gyakran elhangzik a leendő gazdik szájából. A családi kedvencre vágyók egy részét megijeszti a rengeteg győztes cím (vagy egyéb eredmények) felsorolása. Sokan azt gondolják, hogyha egy kölyök győztes szülőktől, minőségi tenyészetből származik, az biztosan egy vagyonba kerül, és csak olyanoknak adják oda a kiskutyát aki majd kiállításokra fog vele járni, vagy esetleg tenyészteni szándékozik. Pedig a szülők kiállítási címei csak a legritkább esetben befolyásolják a kutya árát. Csak nagyon ritka, magas értékkel rendelkező kiállítási eredmények azok, amik esetleg drágíthatják egy kutya születendő kölykeinek az árát (de még az sem minden esetben). Csak azért, mert nem kiállítási kutyára, hanem családi kedvencre vágyunk, ne vegyünk olcsó kutyát szaporítótól!

Minden tenyésztő ad el hobbi célra (vagyis családi kedvencnek) kiskutyát. Ez esetben semmi más elvárás nincs a gazdával szemben, mint az, hogy a lehetőségeihez mérten a legjobban tartsa a kutyát. Hogy megfelelően táplálja, szeresse, gondozza. Ne féljünk felkeresni egy tenyésztőt azért, mert megijesztenek a ránk zúduló kiállítási címek, vagy más idegen kifejezések. Mondjuk el őszintén, hogy mi egy családi kutyát szeretnénk. Ha a tartási körülmények megfelelnek, biztosan fogunk kapni kiskutyát. A tenyésztővel való kapcsolatfelvétel első lépéseiben, az érdeklődő levél megírásában segíthet a 'Hogyan írjunk levelet tenyésztőnek? Mintalevéllel!' című bejegyzés.

Visszatérve… A legalapvetőbb különbségként tenyésztő és szaporító közt, a törzskönyvet szokták emlegetni. Ha a kiskutyához nem jár származási lap (köznyelvben: törzskönyv), akkor szinte biztos, hogy szaporítóba botlottunk.

Mi a törzskönyv? Mire jó?

A származási lap, vagy hétköznapi nevén a törzskönyv, a kutya anyakönyvi kivonata és személyi igazolványa egyben. Ez a garancia arra, hogy valóban "aranyat" vásároltunk, vagyis a kutya valóban fajtatiszta. Pontosan az a fajta, amiért fizettünk. A származási lap ára jelenleg 1 kutyára 7-14 ezer forint. Tehát nem emiatt olcsóbb a kutya 100 ezerrel "papír nélkül". A szaporító azért nem ad származási lapot a kutyához, mert nincs neki. Mert nem tudja garantálni a kutya fajtatisztaságát (sem). Hiába rángat elő a kert végéből két kutyát azzal, hogy ők a szülők, valójában mi bizonyítja azt? A származási lap bizonyítja, hogy az adott kutya milyen fajtájú, mikor született, milyen színű, nemű, kik a szülei, a chip számát, a nyilvántartási számát, valamint hogy ki a tenyésztője, hol lakik az illető. Ez a hivatalos irat már ad a vevőnek egy alap garanciát. Tehát nem csak annak szükséges, aki később kiállítani vagy tenyészteni akar. Vagyis ha nincs származási lap: az eladó azt mond a kutyáról, amit akar.

A kutya teljes törzskönyvi neve – mely a származási lapon is szerepel – alapvetően két részből áll. Az egyik a kennelnév, vagyis a "kutya vezetékneve", azaz a tenyészet egyedi, védett neve. A kennelnevet a tenyésztők – a megadott feltételek szerint – megigénylik, majd nemzetközileg levédetik. A szaporítók egy része mára mesterévé vált a vevők megtévesztésének, hiszen ők is haladnak a korral. Honlapot alakítanak ki, melyen feltűntetnek egy általuk kitalált, nem hivatalos kennelnevet. Ha ellenőrizni szeretnénk, hogy valóban bejegyzett tenyészetről van-e szó, azt megtehetjük a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI), kennelnév kereső oldalán.

A név másik fele, a kutya egyedi utóneve, "keresztneve". Tehát a kutya teljes neve: pl. 'Kisalagi Bronco Bill', akkor a Kisalagi: a kutya "vezetékneve" vagyis a kennel neve ahol a kutya született, a Bronco Bill: a kutya keresztneve. Példánknál maradva; Bronco Bill nevében a két "B" betűs keresztnév arra utal, hogy a kutya a tenyészet "B" almában született, vagyis a 2. alomban. Régen az alomneveket mindig ABC sorrendben adták, tehát az első alom volt az "A", a második a "B" és így tovább. Ez azt jelenti, hogy Bronco Bill minden testvérének "B" betűvel kezdődik a neve (Brandon, Bori Baroness és Bertram). Ez nagyon megkönnyíti a kutyák beazonosítását, az almok követhetőségét. Az alomnevekkel kapcsolatos szabályok, szokások pár éve fellazultak, így minden kutya olyan nevet kaphat amilyet a tenyésztő akar. Nem kell tartani az ABC sorrendet, sőt egy almon belül is lehet bármilyen betűvel kezdődő nevet választani. Így elég gyakoriak lettek a tematikus névadások, amikor a nevek nem egyetlen betű, hanem egy konkrét téma köré csoportosulnak. (Pl.: "Kávé"alom: Espresso, Cappuccino, Frappé, stb.) Mind a kennelnév, mind az egyedi utónév állhat több szóból.

Mit kap a vevő a tenyésztőtől, egy kutya átvételkor?

Amikor átveszünk egy kutyát a tenyésztőtől, fogunk kapni mellé egy többnyelvű tulajdonjog átírási lapot (Tulajdonjog-Változás Átvezetési Kérelem), ami igazolja, hogy a tenyésztő és a vevő között az ügylet megköttetett, az eladó a kutyát hivatalosan átadta és átruházta a vevőre. Ezzel a papírral lehet kérelmezni a hivatalos szervezetnél, hogy a származási lapot átírják a nevünkre. Így tehát azt is igazolni tudjuk, hogy a bizonyított származású fajtatiszta kutya amit vettünk, valóban a mi tulajdonunk. Egy tenyésztő nem csak egy kiskutyát fog a kezünkbe adni, hanem egy komplett csomagot.

Amit a csomag minden esetben tartalmaz:

• Származási lap (ez lehet, hogy csak a kiskutya elvitele után hetekkel érkezik meg, de a szerződés garantálja, hogy meg fogjuk kapni)
• Kitöltött, aláírt Tulajdonjog-Változás Átvezetési dokumentum
• Adás-vételi szerződés (benne a tenyésztő összes elérhetősége)
• Kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv) és/vagy útlevél kitöltve a kutya adataival, mikrochip számával, az addig beadott – korának megfelelő – oltásokkal, féreghajtásokkal

A tenyésztőtől vásárolt kutyák minden esetben rendelkeznek beültetett és regisztrált azonosító mikrochippel, melynek vonalkódja megtalálható az oltási könyvben és a származási lapon is. A chip regisztráció a tenyésztő nevére szól. Ezt az első állatorvosi látogatás alkalmával, a gazdának kell a nevére íratnia.

Továbbá rendszerint jár a kutyához:

• Nyomtatott ismertetők, konkrét tanácsok a fajtával, illetve az adott kutyával kapcsolatban
• Pár napra elegendő kutyatáp, amivel a tenyésztő addig a kölyköt etette (hogy ne okozzon problémát a tápváltás)
• Igazolás klinikai és/vagy genetikai tesztek meglétéről, eredményéről (fajtára jellemző betegségek szűrése)
• Az anyakutya illatával átitatott játék, vagy pl. takaró, ami csökkenti a kiskutyában a költözés okozta stresszt

Az adás-vételi szerződés mind a vevőt, mind az eladót, de legfőképpen a kutyát védi. Ebben részletesen benne van, hogy az eladó mire vállal garanciát, milyen egyéb papírokkal rendelkezik a kutya, mik kerültek átadásra. Az adás-vételi szerződés pontos tartalma szinte minden tenyésztőnél más. Vannak szerződés-minták, de azt lehet egyénre szabottan formálni. Az Interneten számos minta elérhető, amelyek tökéletesek kiindulási alapnak. (pl. Szerződésminta 1., Szerződésminta 2.)

Mit tartalmaz a kutya adás-vételi szerződés?

A szerződés minden esetben tartalmazza az eladó, és a vevő adatait, elérhetőségeiket, valamint a kutya részletes adatait. Ezen kívül a kutya vételárát és a fizetés körülményeit (pl. egyösszegű, vagy nem). Ha pl. a vevő előleget, vagy foglalót (nem mindegy melyik!!) fizetett, arról már korábban kapott igazolást, de a szerződés is tartalmazza. A szerződés csak mindkét fél, valamint két tanú aláírásával érvényes! Fontos belevenni, hogy hány példányban készült, valamint, hogy mindkét fél elolvasta, megértette és elfogadta a szerződés tartalmát.

Pontok, amikre rendszerint kitér a szerződés:

• A kutya átadáskori, megtekintett állapota (pl. sérv nincs, tapintható herék, kornak megfelelő fogazat, stb.)
• A kutya átadásig kapott oltásainak és féreghajtásainak, valamint meglévő egészségügyi szűréseinek részletes felsorolása
• Tájékoztatás a kutya esetleges hibáiról (pl. színhiba, vagy harapáshiba, ami miatt tenyésztésbe nem vonható)
• A kutya vételének célja (pl. hobbi, sport, kiállítás, tenyésztés)
• A kutyával együtt átadott dokumentumok listája (pl. származási lap, oltási könyv, útlevél, klinikai és genetikai szűrések eredményei)
• Az eladó, valamint vevő jogai és kötelezettségvállalásai (pl. kutyatartási, kapcsolattartási feltételek, továbbadási feltételek harmadik fél részére, az eladó által vállalt és nem vállalt garanciák, esetleges kártérítés menete, visszavételi-visszavásárlási jog, stb.)
• A vevő megfelelő tájékoztatásának megtörténte (pl. oltásokról, etetésről, mikrochip és származási lap átírásáról, stb.)"